Jógatörténet
Jógatörténet kicsiben
Történeti áttekintő
A jóga eredetének mítosza
![]() |
A monda szerint egyszer, amikor Síva isten, a Jóga Ura, gyönyörű feleségét, Parvatit tanította a jóga tudományára, egy kis halacska ki leste őket. De nem csak kileste a két hatalmasságot, hanem el is tanulta a jóga csodálatos tudását tőlük. Ám Síva, aki előtt rejtve nem maradhat semmi, észre vette a kémkedőt és azon nyomban üldözőbe vette. Iszonyú haragjában végig kergette az óceánon. A kis hal azonban olyan ügyes volt, hogy még Síva sem tudta elkapni. India partjaihoz érve a kis hal a jóga segítségével emberré változott. Ekkor a parti népek, akik látták ezt a csodát, kisegítették a vízből és elnevezték Macjéndrának, a halak urának. Arra kérték, hogy tanítsa őket hatalmas bölcsességére, aki engedett is ennek a kérésnek. A hagyomány a mesterek láncolatát végigvezeti egészen Macjéndráig. Sőt az egyik ászana is őrzi a nevét, amelyet macjéndrászanának, haltartásnak hívunk. |
Tekintsük most át, hogy a jóga szempontjából milyen fontosabb korokra bontható a történelem:
i.e. 6500 előtt - a későkőkori Méhrgahr városa az Indus völgyében (legalább 8000 éves fejlett városállam) - Ez az időszak még a Sámánisztikus révüléses technikák és a sámánpozitúrák, az úgynevezett sámántartások kora a jóga szempontjából. A különféle sámántartások és egyéb révüléses technikák célja a tudatállapot megváltoztatása és ennek révén olyan hallucinációk elérése, amely az istenségekkel és a természet erőivel való kommunikációt és az azok feletti irányítás megszerzését szolgálta.
Pre-Védikus kor - i.e. 6500-4500 - Jól látható ennek a kornak az örökségeként a Méhrgahri civilizáció hagyománya és kultúrája tovább adódik a későbbi korokba és még ma is felfedezhetők a művészetekben és a kézműves alkotásokon a Méhrgahri civilizáció nyomai.
Védikus kor - i.e. 4500-2500 - Az Indus-Szaraszvati Civilizáció virágkora. Mohendzsódáró, Harappá fejlett és virágzó városokká nőnek. Ebből az időből való a jóga első tárgyi emléke - pecsételők. Ekkor születik a szimbolikus tanításokkal tarkított bőséges védikus irodalom. E kor végére összeomlik az Indus - Szaraszvati civilizáció és a kultúra áttelepül a Gangesz partjaira, ahol látszólag a korábbi folytatásaként kialakul a Gangesz menti kultúra.
![]() |
Brahmanikus kor - i.e. 2500-1500 - Ez az időszaka a Gangesz folyóvölgy felvirágzásának és a papi osztály megerősödésének. Ebben a korban születik a bőséges brahmana irodalom. Upanisad kor - i.e. 1500-1000 - A védák magyarázó szövegeinek megjelenése. Epikus kor - i.e. 1000-100 - A Mahábhárata eposz megszületésének és a Buddhizmus létrejöttének kora. A jóga szempontjából kiemelkedően fontos a Mahábhárata egy könyve, a Bhagavad Gíta, amely a jóga lényegét foglalja össze. Klasszikus kor - i.e. 100-i.sz.500 - A jóga klasszikus kialakulásának ideje. Ekkor íródnak a ma is használt népszerű irodalmak, mint a Patanjali által összefoglalt Jóga szútrák, a Szvátmáráma által alkotott Hatha Jóga Pradipiká és a Számkhja Káriká. Ebben a korban él Panini, a szanszkrit nyelv nyelvtanának atyja. Tantra kor - i.sz. 500-1300 - a jóga lázadó irányzatának ideje, amely átformálja az egész spirituális gondolkodást és hagyományt és szembe száll mindazzal, amit addig szentnek tartottak. |
Ma már Nyugaton és Indiában is több egyetemen és kutatóintézetben foglalkoznak a jóga hatásainak elemzésével és úgy tűnik, hogy egyre-másra igazolódnak a jógikus szövegekben foglaltak. Igaz ugyan, hogy azokat többnyire szimbolikusan kell értelmezni és nem szó szerint.
A jóga gyakorlatok áldásos hatásairól viszont egyre többen győződhetnek meg. A nyugati tudományok és a jóga tapasztalati megfigyeléseinek fúziójaként újfajta gondolkodás van születőben. Végre egyre inkább kezdi a nyugati világ is megérteni az emberi lény egységét és annak egymástól függetlenül működni nem képes alkotórészeit.